Asztalra került az AMD Ryzen

Tegnap utolsó fejezetéhez ért az AMD (Ry)Zen regény, a Háború és béke hosszúságával veteksző történet ugyanakkor nem ért véget, annak folytatása csak átkerült a piac kezébe.

A Ryzen processzorok személyében piacra kerültek az AMD első Zen-alapú (asztali) termékei. Ahogy azt múlt héten megírtuk, első körben csak a három nyolcmagos modell kerül fel a boltok polcaira, amelyeket még tavasszal hat- és négymagos, az év második felében pedig további, olcsóbb négymagos modellek követnek. A piaci rajttal párhuzamosan az első független mérések is megérkeztek, amelyekből kiderül, hogy a régóta várt, az Intel megoldásainál lényegesen olcsóbban kínált processzorok mit érnek a gyakorlatban. Lássuk, mit mondanak a tesztek!

Az egyes oldalak elsősorban a csúcsmodellt, a Ryzen 7 1800X-et vizsgálták, ahogy pedig arra az előzetes eredmények alapján számítani lehetett, a Zeppelin kódnevű processzordizájnnak kifejezetten fekszik a renderelés. Az Anandtech mérései szerint Corona és Blender alatt a Ryzen 7 1800X és a Core i7-6900K fej-fej mellett haladnak, és bár LuxMarkban az Intel a jobb, POV-Ray-ben és Cinebench-ben már az AMD bizonyult verhetetlennek. A Prohardver a 3ds Max 2014-es verziójával is lemérte a processzorokat, ahol ugyancsak a Ryzen végzett első helyen.

A (jellemzően) egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok végrehajtási sebességét is vizsgálta az Anandtech. Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettől függ a weboldalak megjelenítése sebessége. Itt a kevés szálas végrehajtásnak megfelelően minden tesztben az igen magas, maximum 4,5 GHz-es frekvenciára képes Core i7-7700K végzett az élen. A Ryzen a 11-14 százalékkal alacsonyabb órajel és a közel 10 százalékos IPC (órajelenkénti művelet) hendikep együttese miatt teszttől függően 9-25 százalékos lemaradást gyűjtött össze a jelenleg piacon lévő leggyorsabb négymagos processzortól, az alacsonyabb órajelen járó nyolcmagos i7-6900K pedig hol megelőzte, hol pedig lassabb volt annál. A lengyel PCLab a Google saját Octane teljesítménytesztjében vizsgálta a processzort, a láthatóan sok végrehajtószálat tornáztatót mérésben már jól szerepelt az 1800X.

Fájltömörítésben a formátumtól, alkalmazástól, valamint a csomagolandó fájloktól is nagyban függ Ryzen teljesítménye. Az Anandtech szerint a 7-Zip fekszik az új processzoroknak, itt az 1800X az i7-6900K-et megelőzve az első helyen végzett, amely teljesítményt a Prohardver mérése is alátámasztja. A WinRAR a relatíve magas memória késleltetés már nem ennyire kedveli az újdonságot, ami így csak az Intel nyolcmagosai mögött tudott végezni. A videotömörítés sem akad meg a Ryzen torkán, bár az Anandtech szerint az eredmény itt is nagyban függ a formátumtól, míg H.264 mellett körülbelül 16, addig HEVC mellett csak bő 2 százalék a i7-6900K-hoz mért lemaradás. A Prohardver a VideoLAN x264-ével is megmérte a processzort, itt az 1800X már jobbnak bizonyult az i7-6900K-nál.

DTP-ben, azaz a kiadványszerkesztéshez szükséges alkalmazásokban is jól muzsikált a Ryzen. A Tom’s Hardware népszerű Adobe alkalmazásokkal vizsgálódott, amelyekből a több magot használó After Effects alatt a leggyorsabbnak bizonyult a Ryzen. A jellemzően kevesebb, 2-4 magot kiaknázó Photoshop, Illustrator, és InDesign alatt viszont már “csak” az i7-6900K-t sikerült megelőzni, az i7-7700K végig az AMD processzora előtt maradt. Mindet egybevéve elmondható, hogy egy csokor munkához használt népszerű alkalmazáshoz jó választás lehet a Ryzen, de mi a helyzet a játékokkal? A kérdés elsősorban azért fontos, mert az AMD egyik célcsoportja épp a gamer közösség lenne.

Nos, az eredmények itt nagyon vegyesek, azok játéktól és a tesztelőtől is nagyban függnek, ez alapján pedig a Ryzen jelen formájában rapszodikusan viselkedik. A problémát jól szemlélteti az Ashes of the Singularity, amiben az i7-6900K-nál 35 százalékkal volt lassabb az 1800X. A feltűnően gyenge eredményt furcsállva a Tom’s Hardware kikapcsolta az SMT-t, azaz a magonkénti kétszálas végrehajtást, amire az AMD processzora 11 százalékot gyorsult. Mindez egyértelmű optimalizációs problémára utal, amit a készítő Oxide Games már el is ismert, a fejlesztőcég pedig egy későbbi frissítéssel igyekszik orvosolni az anomáliát. A HardwareCanucks a manapság igen népszerű Battlefield 1-gyel is lemérte a processzort, itt már csak nagyjából 8 százalékos volt az Intelekhez mért hátránya.

A lemaradásról az AMD is tud, a cég szakemberei szerint a problémát részben a Windows alatti folyamatszinkronizáláshoz alkalmazott HPET (nagyfelbontású hardveres időzítő) és az AMD AVFS szenzorainak ütemezése közötti konfliktus okozza, ami miatt a processzor órajele olykor az optimális tartományon kívül esik (alacsonyabb). A cég már dolgozik a probléma szoftveres javításán, az jó esetben egy hónapon belül megérkezhet.

A kiábrándító jelenség nem példa nélküli, hasonlót például legutóbb a Skylake/Kabe Lake közvetlen felmenőjének számító Nehalem esetében láthattunk, amivel az Intel épp az SMT-t (Hyper-Threading) hozta vissza. Az első Core i7-ek szinte minden alkalmazásban remekül teljesítettek, a játékokat kivéve, ahol legfeljebb az előd Core 2 Quad processzorok teljesítményét hozták. Az optimalizálatlanságból eredő problémákat végül pár hónap alatt kiküszöbölték, a játékokat pedig azóta rendre a Nehalemmel született mikroarchitektúra-családhoz igazítják.

Érdekes kérdés még a fogyasztás, az AMD ugyanis 95 wattos TDP-vel kínálja processzorát, de az automatikus tuning (XFR) miatt a rendszer ezt túllépheti, ha a CPU hűtése megfelelő, igaz az eljárás a gyakorlatban egyelőre nem sokat ér, az emelés mértéke csekély, maximum 100 MHz. A Tom’s Hardware az egyes terhelési módon értékeit részletesen, kizárólag a CPU áramfelvételére lebontva vizsgálta, ami alapján a többszálas Blender esetében pont 95 wattig, Luxrender és Prime95 alatt pedig 112 wattig kúszott fel a disszipáció, utóbbi valószínűleg az említett XFR-hez szükséges magasabb feszültség (és órajel) miatt. Ennél beszédesebb lehet a német ComputerBase mérése, amely magazin komplett rendszerek méréseit alapul véve, könnyen átláthatóan ábrázolta az eredményeket.

Nyers maradt a széle

A tesztekből egyértelműen kiderül, hogy az AMD minden egyes elemében (alaplap, foglalat, chipset, architektúra, gyártástechnológia, stb.) vadiúj platformja még messze nem kiforrott. A tesztelők egybehangzó elmondása szerint az alaplapok BIOS-ai még számos zavaró hibát tartalmaznak, amelyek nagyban nehezítették a méréseket. Azt nem tudni, hogy ezek mögött az AMD kapkodása, vagy az alaplapgyártók hanyagsága, netán mindkettő áll, egyiket sem nehéz odaképzelni az amúgy sajnos új platformoknál nem ritka jelenségek mögé.

Emellett ott van a már említett szoftver oldali optimalizáció kvázi teljes hiánya (pl. játékok alatt), a videokártya meghajtókról nem is beszélve. A konkurens Nvidia vélhetően nem törte össze magát drivereinek Ryzen optimalizációja miatt, újabb csúcs Radeon híján pedig a tesztelők kénytelenek voltak GeForce GTX 1080-ra vagy Titan X-re “fanyalodni”. Érdemes lesz figyelni, hogy a várhatóan május végén megjelenő Vega kártyákkal változik-e az eredmény, remélhetőleg addigra már a többi, jelenleg félkész állapotú komponens is összeáll. Mindezek fényében ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy az AMD miért nem várt még pár hónapot a piacra dobással, addig is tökéletesítve a platformot.

A sietségre több magyarázat lehet. A vállalat már így is csúszásban volt, eredetileg a tavalyi utolsó negyedévben kellett volna piacra kerüljön a Ryzen, ami végül több okból sem valósult meg, a pletykák elsősorban gyártástechnológia problémák miatt, bár a most látottak alapján valószínűleg több területen is bőven akadhatott még munka. Ugyancsak jó érvnek tűnik, hogy a cég nagyjából négy és fél éve pumpálja a dollár milliókat a Zennel kapcsolatos fejlesztésekbe, a befektetők pedig minél hamarabb viszont szeretnék látni pénzüket, a vállalat a processzorokkal és GPU-kkal foglalkozó üzletágának mérlegére már nagyon ráférnek a versenyképes, drágább termékek. Az pedig magától értődik, hogy a szoftverfejlesztők kizárólag már piacon lévő termékekre optimalizálnak (költenek) önszántukból, ezt jól szemlélteti az amúgy AMD-vel jó viszonyt ápoló Oxide Games hozzáállása is, amely stúdió valószínűleg nem tegnap hallott először a Ryzenről.

Végül, de nem utolsó sorban, a legjobb béta teszter a vásárló, a hibák nagy része valós felhasználás mellett (hamarabb) jelentkezik, az elégedetlenkedő tulajdonosok hada pedig komoly nyomást tud gyakorolni az alaplapgyártókra, amelyekre most számos hiba javításának feladata vár. A félkész állapotban piacra került termékekből (sajnos) folyamatosan akadnak példák minden egyes területről, a kényszer szülte lépés ugyanakkor kockázatos, az AMD és az Intel is bukott már nagyokat emiatt, de ide sorolhatjuk a félkészen kiadott játékok és a kigyulladó okostelefonok történeteit is.

Most is megéri várni

Ezek fényében most sem érdemes fejvesztve a boltba szaladni, majd átélni az első vásárlókat sújtó tipikus kellemetlenségeket. Türelmes kivárással jóformán csak nyerhetünk, 1-2 hónap alatt az árak normalizálódhatnak, és talán végre az Intel is mérsékli árcéduláit. Ez különösen a Core i7-6900K esetében lenne időszerű, ugyanis a több mint 1000 dolláros processzorral még ha nem is mindenhol, de már számos helyen felveszi a versenyt a Ryzen R 1800X, amit 500 dollárért kínál az AMD.

Utóbbi mellett szól az olcsóbb alaplap és a kétcsatornás memória is, AM4 foglalatos modellt már 100 dollárért kínálnak a gyártók, miközben az Intel nyolcmagosához X99-es alaplapok majdnem ennek duplájáról indulnak, tehát az AMD ára platformszinten még kedvezőbb lehet. A Ryzen mellett tehát a némileg alacsonyabb fogyasztás, illetve az imént ecsetelt lényegesen alacsonyabb ár szólhat, utóbbinak hála az eddiginél sokkal olcsóbban elérhetővé vált egy igen magas, de eddig meglehetősen költséges teljesítményszint.

Kis lépés a felhasználóknak, de hatalmas ugrás az AMD-nek

A Zenre épülő processzorok összességében nem nyitottak dimenziókaput egy új teljesítményszint felé, de az AMD-nek sikerült az egyre szélesebbre nyíló teljesítményollót egycsapásra összezárni és nagyon közel kerülni az Intelhez. Ez komoly fegyvertény, még akkor is, ha utóbbi cég az elmúlt pár évben tyúklépésekben fejlesztett.

Az AMD számára ez esélyt nyithat egy több mint 10 éve elérhetetlen piaci réteg megcélzásához, a cég eddigi leggyorsabb, FX-9590 processzorát 230 dollárért kínálta – az új csúcstermékért jelenleg ennél több, mint kétszer ennyit kérhet a cég. Mindez házon belül tetemes előrelépést jelent, a processzortervező végre maga mögött hagyhatja a több mint öt évig kísértő, lidércnyomásos Bulldozer érát, és halott csókolgatás helyett erőforrásaival a jó alapot jelentő Zen továbbfejlesztésére összpontosíthat. Mert most nyilván ez következik, a Zen2 fejlesztése már sínen van, a mérnökök elmondása szerint a mikroarchitektúrában bőven van potenciál.

Iratkozz fel hírlevelünkre az Akciókért!
  Minden feliratkozó vásárlási kedvezményre jogosult! Vásárlóinkat és viszonteladóinkat MOST jelentős kedvezményekhez juttatjuk!

BÍZD RÁNK AZ ÖSSZESZERELÉST ÉS KONFIGURÁLÁST!

Email címed megadásával egy több részes oktató anyagot fogok küldeni a SZÁMÍTÓGÉPEK lehetőségeiről!
Köszönjük a regisztrációt. Meg kell erősítenie az e-mail címét!
Köszönjük, hogy minket választ!
Don't miss out. Subscribe today.
×
×
WordPress Popup